Képek megtekintése az iskola facebook oldalán:

Európai Diáksport NapEzt a napot hagyományainkhoz híven az iskola udvarán egy közös bemelegítéssel kezdtük.A sportnapra az idei tanévben egy túrát szerveztünk, külön útvonalon az alsós és a felsőbb évfolyamos diákjainknak.Útközben a tanulóknak 7 állomáson különböző ügyességi feladatot kellett megoldani. Volt ahol az egyéni gyorsaság, leleményesség volt a fontos, máshol pedig a kooperáció- a csapat megoldóképessége határozta meg a feladatok gyors végrehajtását. Célbadobás, BlazePod, labdaszállítás hordágyon, mocsárjárás, „sítalpon”-járás, akadálypálya: mindezek kipróbálására volt lehetőségük a tanulóinknak.A túra végeztével minden osztály visszaérkezett az iskolába. Ekkor bonyolítottuk le a 2026 m lefutását külön az alsó és felső évfolyamoknak. Diákjaink ismét egy igazán tartalmas, sportos napon vehettek részt. … See MoreSee Less
View on Facebook
View on Facebook
Attól tartok, ez megosztó lesz, de úgy érzem, muszáj beszélnünk róla! 🙈Gyakran hallom szülőktől az iskola kapcsán, hogy „Felszereléshiányt kaptunk.” Vagy: „Beírták nekünk a Krétába, hogy nincs kész a házi.” Ugye, Te is érzed, mi a gond ezekkel a mondatokkal? 😉Azt is látom, ahogy délután az anyukák a szülői chat csoportokban próbálják kideríteni, mi volt a feladat, mert a gyermekük nem emlékszik rá…Én értem, mi van emögött. Szeretnénk segíteni a gyermekeinknek, és rossz érzés, amikor hiány kerül a nevük mellé. Sok szülőnek ez jobban fáj, mintha a saját mulasztásáról lenne szól. Magukra veszik: "nem figyeltem eléggé, nem pakoltam be jól, valamit elrontottam."Fontosnak tartom leszögezni, most nem azokról a gyerekekről beszélek, akik három hete kezdték az első osztályt. Nekik még sok segítségre van szükségük ahhoz, hogy megtanulják, hogyan működnek ezek a dolgok. Az önállóság nem egyik napról a másikra alakul ki. Együtt pakolunk, emlékeztetünk, rutint alakítunk ki… de aztán az a dolgunk szülőként, hogy apránként átadjuk a gyermeknek azt a feladatot, amit már képes megcsinálni, azt a felelősséget, amivel elbír.Ahogy nőnek a gyermekeink, érdemes néha megállni és megkérdezni magunktól: most segítek neki beletanulni a saját feladataiba, vagy inkább én végzem el helyette?Szeretnénk, hogy a gyermekünk felelősséget vállaljon. Hogy merjen önálló lenni, és ne érezze tragédiának, ha hibázik. Ehhez viszont teret kell adnunk neki a gyakorlásra. Igen, arra is, hogy időnként otthon maradjon a füzet, vagy elfelejtse felírni a házit. Ezek kellemetlen helyzetek, de meg lehet velük birkózni. Utána együtt át lehet gondolni: „Mit csinálhatnál holnap másképp, hogy könnyebb legyen emlékezni?”Így, szeptember vége felé ezt szeretném üzenni neked, Édesanyának: Bízz a gyermekedben! Hidd el, hogy egyre több mindenre képes! A bepakolás és a házi feladat fokozatosan lehet az ő dolga. Te ott lehetsz mellette, amikor segítséget kér, és támogathatod abban, hogy megtalálja a saját módszerét.Ha pedig legközelebb hiányt írnak be a Krétába, próbáld meg nem úgy látni, hogy „kaptunk egy beírást”. Nem te kaptad! A gyermeked iskolai feladatáról érkezett jelzés, és ez nem a te szülői kudarcod. Nem is ítélet őróla. Csupán annak a jele, hogy a figyelmet, a tervezést, az önálló feladatvégzést… vagyis a felelősségvállalást még gyakorolnia kell.És tudod, hogyan tudja ezt a legjobban gyakorolni? Úgy, hogy egyre többször ő próbálkozhat vele. Akkor is, ha néha nem sikerül tökéletesen. 🥰Szeretettel:Gabi … See MoreSee Less
View on Facebook
Ismételten köszönjük ifj. Szabó Imrének a homok felajánlását, amivel iskolánk ugrógödrének feltöltéséhez járult hozzá. … See MoreSee Less
View on Facebook
View on Facebook